Ausztráliába mentem, majd jövök…

blog a kivándorlásról – azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Szombat esti láz

- április 9, 2012

Nos, amiről eddig még nem szólt a fáma, az az, hogy mi volt a szombat esti tűzijátékon. Semmi. Ugyanis egész délután a szobámban voltam, aztán hazaért a szobatársam, Elena, aki mondta, hogy igazából nincs olyan jó idő, ne menjünk. Örültem, mert nekem se volt kedvem már kimozdulni. Közben jött egy harmadik lány, szintén német, aki kért tőlem egy zsebkendőt. És akkor kezdődött. Fura volt. Mert ahogy odaadtam, elkezdtem én is tüsszögni, és az este folyamán egyre rosszabbul lettem, de még csak tüsszögés meg orrfújás volt, aztán már gyengének is éreztem magam, satöbbi. Estére olyan gyenge voltam, hogy nem  mondom, hogy egybe átaludtam az éjszakát, de csak párszor ébredtem fel.

Reggel amikor felébredtem, már tudtam, hogy ez bizony mégiscsak megfázás, ami fura, mert 26 fokban, melegben, nem tudom, hogy fázhattam meg. Nincsenek erős légkondik, igazából tök normális idő van, hosszú, vékony farmerben vagyok, szóval nem tudom. Na mindegy. A vasárnapot ezért ágyban töltöttem, már amennyit tudtam, mert délelőtt takarítottak és el kellett hagyni a szobát. Addig elmentem a Colesba, vettem hozzávalókat egy zöldségleveshez, majd vissza a szobába pihenni. Szerintem lehet, hogy az én szobámmal kezdték, mert a többi nem volt még kész, az enyém meg igen. Szeretem az ilyen apróságokat. Ja, mert előtte lementem kérni egy extra takarót, mert hogy megfáztam és szarul vagyok.

Miután kicsit rápihentem a nagy túrára, lementem megfőzni a lehető legjobb zöldséglevest, amit az ember főzni tud 1,10-ből 🙂 De tényleg, tök jó lett, sárgarépával meg ceruzababbal, és ráadásul két adag, úgyhogy estére is maradt. Remek volt. Aztán délután megint alvás, este meg annyira jól éreztem magam, hogy elmentem a Mekibe netezni, bár ne mentem volna, tökre nem érte meg. Mindegy is. Este még megettem a maradék levest, aztán szunya.

Hétfő reggel kellett elhagynom a szobát, hál’istennek már viszonylag jobban lettem reggelre. Olyan, még mindig folyik az orrom (kéne egy csomag zsepi, de azért jó, hogy Anya elrakott kettőt nekem), de már nem vagyok rosszul. Mivel nagyon szép idő van, arra gondoltam kinn leszek a szabadban és süttetem kicsit magam a napon, az majd megtisztít egy picit 🙂

Ma este megyek a második hostomhoz, Sallyhez, aki már vacsi programot is szervezett, úgyhogy lehet, hogy ma nem kell emiatt aggódnom. Csak nem tudom, mit viszek a vendéglátóimnak. Egy üveg bor kicsit sokba kerül, 20-25 dollár valami normális… Lehet, hogy kapnak egy képeslapot Budapestről.

Most pedig épp kint vagyok a Circular Quayen, ami a komp kikötő. Mivel a bérletem érvényes a kompokra is, lehet, hogy kompozok egyet itt az öbölben, olyan szép idő van, tényleg. Gyönyörű. Meg csinálok pár képet,azt hiszem.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Új élet Svédországban

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Travel Sandwich

Travel, photography, and the stories in between

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

The eccentric Cook

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Kate Kendall

Entrepreneur and writer ✈️

pappito.com

Új-Zéland

Subdimension

From beyond

bandirepublic

autók, cola, rock ‘n roll, zen és intergalactic

bezzeg a svédek!

bandirepublic a svéd királyságban

%d blogger ezt kedveli: