Ausztráliába mentem, majd jövök…

blog a kivándorlásról – azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Manly

- április 15, 2012

Manly szintén egy külváros Sydney környékén, általában a szörfösök körében ismertebb hely, amolyan turista paradicsom. Kicsit mediterrán jellege miatt, és mert a tengerparton van, engem egy olasz vagy spanyol tengerparti városkára emlékeztetett. Ide kirándultam szombaton.

Ahhoz, hogy átruccanhassunk Manlybe, kompra kell szállnunk, amit a Circular Quaynél tehetünk meg. Ha már itt voltam, megnéztem a kortárs művészetek múzeumának egy kiállítását, aminek a címe Marking Time volt. Fantasztikus művek és installációk voltak, teljesen lenyűgözött. Igazság szerint ilyen műveket még csak Youtube-on láttam, sosem élőben, és hát azért így lényegesen más a hatás. FabLabos barátaimnak ajánlom figyelmébe 🙂 Egy másik bejegyzésben majd bővebben erről, most maradjunk Manlynél.

Szóval, a múzeumlátogatás után felszálltam a kompra, mely fél óránként indul Manlybe. A hajóról remek képeket lehet készíteni az Operáról, amihez még sosem voltam ilyen közel. A legtöbb kép, amit az Operáról látunk, általában a vízről készülnek, az én képeim között is látjátok majd, miért. A vízről olyan szögben látszanak az Opera boltozatai, hogy azok félig takarják egymást, ami nagyon jópofa.

Ami különösen tetszett az öbölben haladva, az az, hogy több egészen pici – vagy legalábbis annak látszó – szigetecskét is láttam.  Ezek a fedélzetről lakatlannak tűntek, viszont kis stégeknél ki lehetett kötni rajtuk. Csupán néhány – tizen-egynéhány – fa volt rajta, mintha direkt azért pötyögtették volna oda azokat a szigeteket, hogy a vitorlások ott piknikezhessenek. Vitorlások is voltak ám, nem is egy, rengeteg, csak úgy szelték a tengert. Néha annyira megdőltek a szélben, hogy már azt lestem, mikor csobbannak bele a vízbe, de persze erre nem került sor.

Manly felé közeledve már a partot nézve olyan érzésem volt, mintha egy mediterrán helyre érkeztem volna. Nem tudom, milyen jelentős különbség van a sydneyi partszakasz és a manlyi partszakasz között, de nekem valahogy úgy tűnt, hogy van. Leszállva a kompról a sok félmeztelen és fürdőruhás ausztrált látva rögtön leesett, hogy oké, ez itt akkor nekik is az üdülőövezet. Pálmafák a sétányon, a kisboltok strandpapucsot és naptejet árultak, az utcán pedig rántott hal illata terjengett. Tagadhatatlanul volt valami ismerős a helyben. Aztán a főutcán sétálva végül eljutottam a homokos parthoz, ahol az a sós tengeri levegő, ami minden tengerparton ott van, végre megcsapta az arcom. Jó érzés volt. Van valami végtelenül megnyugtató a tengerben, és az ember automatikusan megnyalja az ajkát a sós levegő hatására. Hiába, áprilisban tengerparton lenni jó. Nekem már kicsit hideg volt a strandoláshoz, de nem mindenki volt ilyen fázós, mint én. Még egy-két gyereket is láttam fürdeni, bár azért nem sűrű tömegekben özönlöttek az emberek a vízbe.

Alig várom, hogy a tél után tavasz jöjjön, addigra talán kicsit konszolidálódnak a körülményeim, és már strandolni jöhetek majd ide. A hely egyébként biztos nagy szörfös paradicsom, mert a boltok többsége ezt sugallta. Jó lenne megtanulni szörfözni, elvégre hol máshol, ha nem itt?

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Advertisements

One response to “Manly

  1. […] Sokan indultak valamelyik környékbeli helyre hajóval, akár a Cockatoo Islandre, gondolom páran Manlybe is átruccantak. Mindent összevéve, nagyon jó kis hétvége volt, tökéletes idő és alkalom […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Új élet Svédországban

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Travel Sandwich

Travel, photography, and the stories in between

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

The eccentric Cook

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Kate Kendall

Entrepreneur and writer ✈️

pappito.com

Új-Zéland

Subdimension

From beyond

bandirepublic

autók, cola, rock ‘n roll, zen és intergalactic

bezzeg a svédek!

bandirepublic a svéd királyságban

%d blogger ezt kedveli: