Ausztráliába mentem, majd jövök…

blog a kivándorlásról – azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Szombat a vásárlásé

A hétvégén végre vásárolgattam egy kicsit, mit ne mondjak, jól esett. A híres Glebe Marketre eddig még nem sikerült eljutnom, hiába vagyok Sydneyben 4 hete, és hiába lakom tőle 15 perc sétára. A bolhapiacon kívül aznap volt a Garage Sale Trail nap is, mikor országszerte rengetegen pakolják ki feleslegessé vált holmijaikat az utcára, hogy pénzzé tegyék őket. Reggel már tudtam, ez az én napom.

Korán keltem, mert pár garage sale csak délig, illetve kettőig volt nyitva, és a távolságok nagyok, én meg szerettem volna minél többet bejárni. A Glebe Market felé útba is ejtettem egyet-kettőt, de még senki nem pakolt ki, talán túl korán volt. Ezért ezután a Glebe Marketre mentem, ami kicsit bolhapiac szerű, sok mindent lehet kapni, a ruháktól kezdve a szappanon át a könyvekig. Sok kézműves termék van, és rengeteg fiatal designer hordja ide a ruháit, amolyan friss feltörekvők gyűjtőhelye a piac. Nagyon sok jópofa dolgot láttam, és a legtöbb ruha viszonylag jó minőségű, bár nem sokkal olcsóbb, mint a boltokban. Egyedinek viszont abszolút egyedi, már amelyik nem koreai vagy kínai import, mert van olyanból is bőven.

A Glebe Market a Glebe Point Roadon van, a busz mindig a színes kerítések mellett megy el, de eddig sosem láttam semmit a kerítések mögött, lévén, hogy szombatonként még nem buszoztam. A honlap leírása alapján ezért el se tudtam képzelni, hol lehet a piac, mert hétközben csak egy üres park.

Ugyan a leírás szerint 7-kor nyit a piac, csak azt felejtették el közölni, hogy az árusoknak. Ez is milyen furcsa, piac, amin 7-kor nincs szinte senki. Én 8-fél 9 körül mentem oda, de akkor még javában folyt a pakolás. Aztán fél-egyóra alatt szépen megtelt a hely árusokkal és emberekkel, dél körül, amikor arra sétáltam, pedig már egész tömeg volt.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A piac után a garage sale-ek felé vettem az irányt. Az eseményről annyit kell tudni, hogy találtam egy honlapot, ami az eseményt hirdette, ezen keresztül jelentkezhettek a résztvevők és regisztrálhatták a kiárusításukat. Az érdeklődők pedig megkereshették a hozzájuk közeli garage sale-eket, akár témakör szerint is. Egyszerűen hatalmas rendezvény volt, országszerte több, mint 7800 ember kínálta eladásra a 630,000 portékáját. Eszméletlen. Íme a térkép, amin Sydney egy része látható, a kis jelölők pedig a résztvevők:

Mindenhol máshogy voltak kipakolva a cuccok. Volt, ahol az utcára, egy horgász asztal szerűségre voltak felhalmozva a dolgok, pár ruha pedig a kerítésre aggatva. Máshol az előkertben pokrócokra pakoltak ki, egy helyen pedig a hátsó udvarban alakítottak ki helyet. Az egyik helyen tényleg a garázsban illetve a kocsifeljárón árultak, és a ház környékét lufikkal jelölték meg.

Sok mindent lehetett kapni, használt könyveket, ruhákat, konyhai felszerelést, bútorokat, elektromos kisgépeket, növényeket, tényleg mindent! Én az egyik helyen vettem egy pulóver $5-ért, mert már nagyon rám fért. A csaj, aki árulta, a megunt ruháit adta el, és egyáltalán nem volt rossz állapotban. Egy másik helyen márkás cuccokat is láttam szintén kitűnő állapotban, de nem akartam annyit költeni ruhára. A másik helyen pedig nagyon jó üzletet kötöttem – szerintem 🙂 -, vettem egy kis hűsugárzót $10-ért. Ugyanezt a Coles-ban $35-ért láttam, a Woolworth-ben meg $25-ért. Persze még ott a helyszínen ki is próbáltam, és működött.

Oké, kicsit úgy néz ki, mint egy lomtalanítás, de igazából nem láttam tényleg lestrapált dolgokat, maximum olyat, ami nem tetszett. És milyen jó módja ez annak, hogy újra felhasználjunk dolgokat. Ami még érdekes, hogy itt a használt dolgokra nem a used vagy pre-owned vagy second hand szavakat használják, amit az ember alapvetően gondolna, hanem azt, hogy pre-loved. Milyen kedves kifejezés! Kicsit komfortosabb érzés úgy megvenni valamit, hogy valaki szerette a tárgyat, de most továbbadja.

Szóval a garage sale nagyon-nagyon jó volt, és hasznos, mert olcsón lehet hozzájutni drága cuccokhoz. Mindenhez, ami a lakásban kellhet. Ilyen nagyszabású rendezvény egy darabig szerintem nem lesz, de a Gumtreen szoktak hirdetni garage sale-eket. A Glebe Market meg szerencsére minden szombaton van, biztos oda is megyek még máskor is, mert remek egyedi ruhákat és kiegészítőket lehet venni, és olcsón is ki lehet jót fogni.

4 hozzászólás »

Költözés

A tegnapi este folyamán, egy húzós és bonyolult nap eredményeként sikerült elfoglalnom a szobát, amit kivettem, de mindezt csak este 11 körül. Mivel még este 6-kor se volt biztos, hogy még át tudom venni, ezért csak a cuccaimat hoztam, vagyis a bőröndömmel, a hátizsákommal és a laptopommal szerencsétlenkedtem a városban. Megjegyzés: az esti órákban illetve napközben a buszok teljesen kiszámíthatatlanok, például amire vártam, 25 perce késett, pedig elvileg 18 percenként jár. Arról nem is beszélek, hogy mennyire problémás alternatív útvonalakat hip-hop kitalálni, mert a buszok útvonaláról csak a neten tájékozódhat biztosan az ember, és hát akinek nincs net csomagja a telefonjához, az így járt.

Este tehát átvettem a szobát, ami négy falból, egy beépített szekrényből és egy matracból állt. Ezzel nincs is semmi gond, mert nagyon tetszik a környék, a lakás úgy ahogy rendes és viszonylag tiszta, a lakótársakkal se lesz szerintem gond. Annyi aprócska probléma volt csak, hogy mivel semmilyen ágyneműm nem volt, aludni nem nagyon sikerült. Éjszaka ugyanis 12-13 fokra hűlt le kint a levegő, és hát fűtés ugye nincs, ezért nagyon fáztam. Hiába a dupla pizsama és az extra réteg. a három zokni, plusz egy a kézen, nagyon hideg volt. Hajnali négykor már az IKEA honlapját nézegettem, hogy mit fogok venni, hogy a következő éjszakám ne legyen ilyen szenvedős.

Mivel az IKEA – ami egyébként elég messze van – csak tízkor nyit, előtte egy Coles-ba mentem, ahol bevásároltam pár alapélelmiszert a következő hetekre. Szerintem egész ügyesen raktam össze ami kell, és kevesebb, mint 40 dollárt fizettem a következőkért:

2 liter tej
2 kis konzerv sűrített paradicsom
1 kis konzerv tonhal
250 gr Nesquik kakaó
800 ml-es mosószer
kis üveg zöldfűszer
kis üveg paprika
kis szórós só
2x 0,5 kg tészta
2 hagyma
0,5 kg banán
1 kg répa – az egyik legolcsóbb zöldség
1 kg liszt
1 kg cukor
650 gr-os corn flakes
2 szelet csoki

Úgy látszik családi vonás, hogy majdnem mindenből kettőt vettem. Egyedül az olajat felejtettem el, de legfeljebb majd azt megveszem máshol. Lényeg, hogy így nagyjából van itt egy-két dolog, amiből tudok főzni, vagy tudok enni valamit. Igazából a Coles viszonylag olcsó a környéken található ún. Convinient Store-okhoz képest, amik közért szerűek, és mivel kicsik, és sokáig nyitva vannak, ezért jóval drágábbak. Coles meg azért nincs minden sarkon, bár a belvárosban több van, nekem a legközelebbi kb. 20 perc villamossal. Visszafele sétáltam – mert az egyik lakótársam mondta, hogy ő visszafele sétálni szokott – de eltévedtem. Ha ránéztek a listára, rögtön látjátok mennyire nem volt buli ezekkel a cuccokkal 4 km-t bóklászni. Mindegy.

A bevásárlás után pedig felkerekedtem és elindultam az IKEAba. Csupán 3 busszal jutottam oda, mintegy 2 óra alatt, meg ugye két óra vissza, de szerintem nagyon megérte. Ugyebár alapvető dolgokat kellett vennem, mint pl. ágynemű és hasonlók, és a városban meg Coles-ban meg egyéb helyeken nézve az árakat, az IKEA honlapjával összehasonlítva sokkal drágábbak voltak. A következő dolgokat vettem $88,88-ért:

Párna, Gosa Vadd, $9,99
Paplan, Mysa Gras, $19,99
Ágynemű, single bedre, Bladvass, $9,99
Lepedő, Knoppa, $5,99
Matracvédő, Skydda, $9,99 – inkább engem véd matractól
Szennyestartó, Skoghall, $4,99
Ruhaszárító, Lajban, $14,99
Vékony takaró, poliészter, 170×130-as, Irma $1,99
Műanyag fogasok, 8 db, Bagis, $2,99
Kicsi törülköző, amit a takarításhoz rongyként használtam, 4 db, $2,99
Illatosító gyertya, Tindra, $3,99
Egy nagy szatyor, hogy mindezt el tudjam hozni $1,99

És ebből még lejött egy dollár kedvezmény az IKEA Family kártya miatt, amit helyben csináltattam. Ja, és itt is az összes forró ital ingyen van az IKEA Familyseknek, meg néhány dolog olcsóbb. Itt is ebédeltem, valami meleget, meg ettem egy sütit, ami csak 95 cent volt. Tudjátok mit lehet a városban egy étteremben kérni ennyiért? Maximum az étlapot.

Szóval nagyon örültem, hogy mindent sikerült megvennem, és szerintem megérte a négy óra utazgatás. Bent a városban csak az ágynemű $15-20 lett volna, egyszerűen nem emberi, amilyen árak vannak. Úgyhogy én nagyon elégedett voltam, mert elég nagy a választék, és szerintem mindenki megtalálja a pénztárcájának valót. A bútorok egyébként $60-70-tól kezdődnek, határ persze a csillagos ég. Ami viszont érdekes, hogy otthon nem nagyon láttam bőr ülőgarnitúrát IKEAban, és nem egyre itt 25 év garanciát ígérnek.

Sajnos, mire hazaértem, eléggé besötétedett, de azért készítettem pár képet a környékről, és lehet, hogy a szobámról és rakok fel majd képeket.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

 

3 hozzászólás »

Új élet Svédországban

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Travel Sandwich

Travel, photography, and the stories in between

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

The eccentric Cook

blog a kivándorlásról - azoknak, akik hiányolnak, és azoknak, akik jönnek utánam

Kate Kendall

Entrepreneur and writer ✈️

pappito.com

Új-Zéland

Subdimension

From beyond

bandirepublic

autók, cola, rock ‘n roll, zen és intergalactic

bezzeg a svédek!

bandirepublic a svéd királyságban

%d blogger ezt kedveli: